Szombat/Saturday, 2016 Dec 03, 6:38:15
Az Ön belépési neve Guest | Csoport "Vendégek"Üdvözöllek Guest

Fordító / Translator
A honlap menüje
Műfajok/Categories
Belépés/Enter
Belépési név:
Jelszó:
Mini chat
Statisztika



Online összesen: 40
Vendég/Guests: 34
Tag/Users: 6
jantonio68 , fater1 , led , xva66 , stuar , Marcipán


Ma itt jártak:
Levin, abszcissza, zolikron, dobitibi, Kasu, pepofec, rigoboy, weawerchuby, ztvszr, Gledix, kalmy, zozo54, Yes, DomiTibi, topo, stevehu03, Alaptolma, szapim, gykrantz, roarrr, Laosz, Joski, cernageza, Sutyi73, martin1963, steve63yes, Codger, atman, larryz, fisglass, baby123, [Teljes lista]
free counters
zenekucko.ucoz.com Webutation
Nyitólap » 2015 » Március/March » 22 » 50 Years Of Musical Exploration CD 11 - Lully: Atys (1) (2007) Harmonia Mundi
50 Years Of Musical Exploration CD 11 - Lully: Atys (1) (2007) Harmonia Mundi
11:03:05

on Grooveshark
FLAC
Tracklist & download links in comments
Related Posts with Thumbnails
Kategória: Klasszikus / Classical | Megtekintések száma: 649 | Hozzáadta: Levin
Hozzászólások összesen: 1
0
1  
A 2014 Április 17-i bejegyzés frissítése.

Jean-Baptiste de Lully (Firenze, 1632. november 28. – Párizs, 1687. március 22.) olasz származású francia barokk zeneszerző egy firenzei molnár gyermekeként született, de 14 éves korától Párizsban élt, ahol különböző minőségben szolgált (volt kukta, zeneapród és olasztanár), s közben zenei tanulmányokat folytatott. 1653-ban XIV. Lajos udvari zeneszerzőjévé nevezi ki a tehetséges ifjút.
1672-ig Moliere darabjainak zeneszerzője is, ezt követően operákat kezd írni, s e területen királyi rendeletre szinte egyeduralkodóvá válik.
Vezénylés közben karmesteri botjával megsebezte lábát, a seb elfertőződött, s 55 éves korában elhunyt.
1676-ban mutatta be Atys című, Philippe Quinault szövegkönyvére írt előjátékból és öt felvonásból álló operáját.
A mitológiai történetben Cybele istennő beleszeret Attisba, az egyszerű pásztorba, ám érzelmei nem találnak viszonzásra, mert a kiszemelt földi halandó már másért rajong. Ez nem lehet akadály egy istennőnek, ezért elvarázsolja vágyainak tárgyát, méghozzá eredményesen: a praktika hatására Attis szörnynek látja imádottját és megöli, majd ráébredve arra, hogy tette jóvátehetetlen, magával is végez. A szomorú históriából Philippe Quinault, Lully librettistája előbb gyönyörű költeményt, majd szövegkönyvet írt a zeneszerzőnek. A páros művét Atys címen mutatták be 1676-ban hatalmas sikerrel. XIV. Lajosnak, a Napkirálynak is nagyon tetszett, udvari pletykák szerint az istennőben a királynőt, Atysban Mme de Maintenont, a szeretőjét vélte felismerni. A zenedrámát hamarosan A király operája címmel kezdték játszani. Mme de Sévigné híres levelezésében is szólt róla és a mű egészen Lully haláláig műsoron maradt.

300 évvel később a párizsi Operaház méltó módon akart megemlékezni XIV. Lajos zeneigazgatójáról, és a komponista művei közül az Atysra esett a választása. A terv megvalósítására Jean-Marie Villégier rendezőt és William Christie amerikai születésű francia karmestert kérték fel.



Kód
http://tny.cz/c220a3d2

Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]