Hétfő/Monday, 2017 Már 27, 9:36:15
Az Ön belépési neve Guest | Csoport "Vendégek"Üdvözöllek Guest

Fordító / Translator
A honlap menüje
Műfajok/Categories
Belépés/Enter
Belépési név:
Jelszó:
Mini chat
Statisztika



Online összesen: 19
Vendég/Guests: 19
Tag/Users: 0



Ma itt jártak:
Levin, jan1234, galamb, szabos64, gvio, fototheka, Gledix, gcsabi, pipe, Fazék, zozo54, Chris, susdomes, DomiTibi, sajtoslajos, szucsdr, gshlz15, roarrr, Rexton2929, Laosz, Teljebb, jakja, szelep, Beri54, majking, larryz, blueraincoat, Rafiki, stanicli, ols, Kibic, [Teljes lista]
free counters
zenekucko.ucoz.com Webutation
Nyitólap » 2017 » Január/January » 1 » Attila Csányi Presents The Unknown Hungarian Jazz: The Unissued Jazz Recordings 1942-1950 Vols. 1-2. (2001) Pannon Jazz
Attila Csányi Presents The Unknown Hungarian Jazz: The Unissued Jazz Recordings 1942-1950 Vols. 1-2. (2001) Pannon Jazz
3:09:35

FLAC
Tracklist & download links in comments
Related Posts with Thumbnails
Kategória: Jazz | Megtekintések száma: 309 | Hozzáadta: kondasdiszno
Hozzászólások összesen: 5
0
1  
Attila Csányi Presents The Unknown Hungarian Jazz. The Unissued Jazz Recordings 1942-1950 Vols. 1-2. Pannon Jazz PJ 1051/PJ 1052 (Double CD) Jazzmúzeum Magyar jazztörténeti magánfelvételek I-II.

Sokan érdeklődnek a jazzmuzsika múltja iránt, gyakran keresik egykori kedvenceik hangfelvételeit. Nincs könnyű dolguk. Régi hangszerszólisták, énekesek, zenekarvezetők, hangszerelők, a közelmúlt és a félmúlt kedvencei merülnek a feledés homályába, vagy kerülnek újra reflektorfénybe anélkül, hogy a történtekre bármilyen ésszerű magyarázattal lehetne szolgálni. Képzeletbeli trónok kezdenek recsegni és most fedezünk fel esetleg olyan értékeket, amelyekre érdemes lett volna korábban is felfigyelni. A most hallható összeállítás nem akar sem tekintélyeket megrengetni, sem utólag új sztárokat kreálni. Pusztán az a célja, hogy a magyar jazzmuzsika 40-es éveiről kialakult képünket egy kicsit árnyaltabbá tegye. Az elmúlt évtized hazai archív kiadványaiból az érdeklődők az újrakiadott régi lemezekről megismerhették a jazz és jazzes tánczene fontosabb szereplőit. Most egy sok-sok éve tartó gyűjtőmunka részeredményét kínáljuk fel olyan hangfelvételekből, amelyeket tudomásunk szerint még nem publikáltak, nem szerepelnek semmilyen diszkográfiában. Hogyan lehetséges ez? A magyarázat egyszerű. A muzsikusokban és jazzbarátokban a magnetofon megjelenése előtt is élt a vágy, hogy játékukat, kedvenceik játékát megörökítsék, saját gyűjteményübe besorolhassák, esetleg más muzsikusok játékát tanulmányozhassák. A hivatalos - egyáltalán nem lebecsülendő mennyiségű és minőségű - hanglemezkiadás ezt az igényt részben kielégítette, de elsősorban üzleti és kereskedelmi szempontokat kényszerült érvényesíteni. Világosabban fogalmazva: hat-nyolc hanglemezgyár, vagy nemzetközi nagy cég budapesti képviselete sokszor teljesen más Buttola-, Chappy-, Filu-, vagy akár a Magyar Rádió Tánczenekara-felvételeket jelentetett meg hanglemezen, mint amit ugyanekkor ezektől a zenekaroktól nyilvános fellépéseken, élő rádióadásokban a jazzrajongók hallhattak. Az említett zenekarnevek természetesen csak példák, hiszen a jelenség az, amely általános. A megjelent lemezek többségéről kiderül, hogy számos zenekar tagjai megfeleltek a speciális stúdióigényeknek és az is, hogy köztük „hot szólisták” is akadnak szép számmal. A most hallható zenék egy kivétellel m a g á n f e l v é t e l e k. Ez alatt azt a bármilyen hanghordozón rögzített zenét kell érteni, amelyet nem sokszorosítottak, nem került kereskedelmi forgalomba, nem szerepelnek hangarchívumokban. Elsőként a házi készítésű hanglemezeket kell megemlíteni. Néhány műszaki érdeklődésű zenebarát észrevette, hogy erre alkalmas tűvel, hangbarázdákat lehet vágni valamilyen puha anyagba. Sokféle próbálkozás után, a kórházakból kiselejtezett, exponált röntgenlemez látszott a legalkalmasabbnak, amely színte korlátlanul rendelkezésre állt. Előkerültek később alkalmasabb alapanyagok is: különböző műanyagok, üveg(!), azután az ezekre a célokra specializált Decelith, Pyral lakkok. Mindegyikük más-más fizikai ok miatt sérülékeny, rövid életű, keveset használható és a mára még fellelhető roncsok nehezen restaurálhatók. A házilagos hangfelvételkészítésről korábban sokan hitték - velem együtt - hogy azt a háborús alapanyaghiány kényszere teremtette. Ma már nem valószínű, hogy kiderül, ki volt ennek az úttörője, de az első kísérleteket már 1928 körül nemcsak Budapesten, hanem egyidejűleg több városban is.megkezdték, A Magyar Rádió igen jóminőségű kábel közvetítőrendszert épített ki már 1930 körül a Zeneakadémiával, a Városi (ma Erkel) Színházzal és néhány ismert és népszerű szórakozóhellyel. A nyilvános hangversenyközvetítések és az 1934-ben megindult új Budapest II. adása bőséges zenei kínálatot nyújtott az amatőr hangvadászoknak. Összeállításunkban ezekből a közvetítésekből is szerepelnek szemelvények, vagy töredékek. A vágás iránya gyakran fordított és belülről kifelé tart. A restaurálás nehézségein kívül gondot jelent (főleg a röntgenlemezeknél), hogy nem mindíg alkalmaztak papírcímkét, hanem tűvel karcolták az anyagba a címet, dátumot, előadót. Ez sokszor olvashatatlan, kevés a hely az adatoknak, Így a szerzők, címek, előadók tekintetében jó pár bizonytalanság akad. Válogatásunk a 40-es évek hangfelvételeiből készült. Szereplői többsége szórakoztatózenét, esetenként szalonzenét és jazzt egyaránt játszott. Korábban, a 30-as években a repertoár összeállítása a raktárról kapható, vagy megrendelhető, nyomtatott, nagyzenekari partitúrákból történt. Ezek gyakran egyidőben jelentek meg a hanglemezekkel. Mint sok európai országban, nálunk is előfordult, hogy a zenekarvezetők gondosan levágták a kottákról a címet és a szerzőt, nehogy azokat a konkurens zenekarok is megrendelhessék.

0
2  
Európában különösen népszerűek voltak Raymond Scott hangszerelései. Eleinte ezeket is felhasználta Len Hughes bandje, Buttola Ede zenekara, vagy a Bluebird Boys. Ezek az anyagok igyekeztek kisegítő szólamokkal gondoskodni arról, hogy különböző hangszerösszeállítású együttesek könnyen (transzponálás és átírások nélkül) hasznosíthassák.A szépemlékű Színházi Élet című folyóirat is mellékletként közölt ilyen 10-12 tagú zenekarra készített kombinált partitúrákat. A zenekarok mégis hamar átálltak az önellátásra, hogy jobban kihasználhassák a muzsikusok egyéni adottságait és az eltérő hangszerösszeállításokat. Urbán István, vagy Kertész Kornél a Chappy zenekar, Tycho Tamás a Filu zenekar számára hanglemezekről írta le a szólamokat és nemsokára már önálló hangszerelőként dolgoztak. Külön hely illeti meg Martiny Lajost, aki kisegyüttesei mellett sokféle big bandet vezetett és legtöbbször saját hangszereléseit használta. Válogatásunkban M a r t i n y L a j o s (1912-1985) kisegyüttesvezető zongoristaként (I/1-3,), zongorakísérőként (I/12,13), és big band vezetőként (II/2,17-23), hallható. Miután viszonylag későn, 1946 tavaszán hazaérkezett az amerikai hadifogságból, egy combót működtetett, hangszerelt stúdiózenekaroknak, nagyzenekart vezetett (Tiny Matton and His Orchestra). Sárga és fekete címkés ODEON lemezei ma is keresett ritkaságok a gyűjtők körében. Régóta dédelgetett tervét, hogy a Magyar Rádiónak is legyen egy önálló big bandje, amely alkalmas - egyéb feladatai ellátása mellett - igényes jazzmuzsika előadására, 1948-ban sikerült megvalósítania, amikor Pál (Paál) Sándor szerkesztő-rendező szervezésében, Kelényi György trombitással elvégezték a leendő tagok kiválasztását. Martiny alig 3 évet töltött a MRTZz élén, ez idő alatt a big band ritmusszekciója combóként is koncertezett. Figyelmet érdemel Fényes Kató énekesnő (1921-) két véletlenül előkerült koncertfelvétele, Gyöngy Pál szerzeménye, a Felülünk a Göncölszekérre, amelynek itt elhangzó változata, ha nem is a legelső, de a korai rádióreklámok (Néprádió) közé tartozik, és a Bágya András (1911-1992) által szervezett Bágya-Apor vokálegyüttes, meglepően modern harmonizálású, a progresszív amerikai énekegyüttesekhez igazodó felvétele, a Bagdadban (II/23). A Magyar Rádió Tánczenekarának műsorában már 1949-től megjelentek a politikai változás jelei. A repertoárban egyre több az opertettrészlet, a szovjet kompozíció, az induló és a mozgalmi dal. A big band hagyományos hangszerösszeállítását megváltoztatják, kevesebb a fúvós, kiemelt szerepet kap a harmonika és a vonóshangszerek. Közeledik a zene területén is a „káros imperialista befolyás” elleni küzdelem. Az első CD hat amatőrfelvételén szerepel a zongorista Z á g o n Iván (1922-95). Műegyetemi hallgatóként Radics Gáborral együtt állandó résztvevője volt a helyi zeneterem jam-sessionjeinak, ahol gyakran szerepelt a két zongorista, Pető Géza és Solymossy Lulu. Zágon öccsével, a dobos-gitáros Zágon Györggyel (1926-1944) maga is tevékeny részese volt a házilagos hangfelvételi kísérleteknek. Mindössze két szóló zongora röntgen felvétel maradt fenn a pályakezdő Zágon Iván zongorajátékáról. A többi 1944 karácsonyán Budapest ostromakor, egy aknatámadás során elpusztult, amikor Zágon György – aki akkor kezdte meg zeneakadémiai tanulmányait - meghalt, zongorista bátyja pedig életreszóló sérülést szenvedett (I/7,8). Zágon Iván kisegyütteseivel 1945-től rengszeresen játszott a Magyar Rádió élő közvetítéseiben. Neki köszönhető, hogy quartettjében hallhatjuk a Franciaországból néhány éve hazatelepült H e r r e r Pál klarinétjátékát, Kovács Ferenc nagybőgő és Mészáros Gyula dobkíséretével (I/4-6,). A klarinét másik élő legendáját ugyancsak egy Zágon trió 1942-ben üvegre (!!) vágott magánfelvételéről ismerhetjük meg. Az altszaxofonos, klarinétos, hegedűs, táncdalszerző V í g G y ö r g y (1910-), a csodagyerekként megismert Tommy Víg édesapja, hegedűtanulmányai után, bátyja, a közismert énekes, Víg Miklós bíztatására kezdett szaxofonozni és megtanulta a nagy technikai igényeket támasztó Wiedoft- és Gurevich szólódarabokat, majd ugyanilyen intenzitással áttért a klarinétra. Ezután a Jolly Boys, a Bluebird Boys majd a Chappy zenekar tagja volt, lemezeket készített az Amerikából hazatért Szüle Anna énekesnővel (A n i a S u l i), „Igazi jazz” címmel koncerteket szervezett a Városi Színházban és a Zeneakadémián s megjárt egy német koncentrációs tábort is. A következő, 1946-os évjáratú felvételei, már saját zenekarával készültek (II/1.). Két különböző összeállítású zenekarról van szó, a Pippo című darab után a zenekart, melynek tagjait nem ismerjük, átszervezte és olyan modern szólistákat szerződtetett, mint Piroska Zoltán tenorszaxofonos és Bleyer Péter trombitás. A ritmusszekció tagjai valószínűleg: Kempf István - zongora, Obendorfer Árpád - bőgő és Tóth Imre – dob (I/18, 19). Igazi ritkaság a Piccadilly Jazz Együttes két felvétele a Rádió egyik 1945-ös közvetítéséből.

0
3  
A budapesti Reáltanoda utcai Mérnökök klubjában hallotta őket Pál Sándor szerkesztő és rendszeres közvetítést szervezett számukra. A három fúvóst (Schener Ervin - trombita, Nagy Tamás - klarinét, Felker Gyula - tenorszaxofon) a hangszerelő Máday László zongorán, Erdélyi bácsi (keresztnevét nem ismerjük) bőgőn és Bodnár Imre dobon kísérte, időnként gitárral csatlakozott hozzájuk a zongorista Molnár „Lófej” Tibor (I/10, 11). 1947-ben „Jazzolimpiász”-t rendezett a a Magyar Rádió. Ennek a rendezvénynek is fenmaradt két virtuóz swingfelvétele, a fiatal harmonikás T a b á n y i Mihálytól. A közreműködő tagok ezidáig még ismeretlenek. Tabányi, aki a legismertebb zenekarvezetők közé tartozik, többszáz táncdarabot játszott lemezre, jazzfelvételeket is készített, és ami ugyancsak fontos, ma is aktív muzsikus. Az itt - most először hallható - két felvétel (I/14, 15) jelentékeny része a még feldolgozatlan jazztörténetünknek. Anélkül, hogy mára már kevéssé ismert nevekkel akarnánk elárasztani a hallgatókat, nem kerülhetjük meg azoknak az előadóművészeknek a felsorolását, akik egyáltalán azonosíthatók. Dr. H o l é c z y Ákos (1918-1999) Ilosvay Gusztáv vokálegyüttesében énekelt és klarinétozott, majd átvette az együttes vezetését. Egy 1944-es Városi Színházi rádióközvetítés részleteként egyik korai felvételének töredéke hangzik most el. Itt nem a vokál, hanem a hangszeres swingegyüttes szerepelt. A klarinétos-zenekarvezető partnerei: Górody Goitein Antal - zongora, Baricz Ferenc - hegedű, Mezei (keresztneve ismeretlen) -gitár, Balázs Béla - nagybőgő, aki korábban zenekarvezető is volt s aki 1921-ben Kolozsvárról települt át. Baricz és Mezei temesvári muzsikusok, akik Bukarestből menekültek, ahol Szabó Géza és Quitter József zenekarában játszottak. Mezei később Rosita Serrano énekesnő kísérője lett (I/16). Egy 1947-ben készült Decelith lemez őrzi Radics Gábor triójának játékát. A vibrafonos-szerzőként is jól ismert muzsikus ezúttal zongorázik, a gitáros Bacsik Elek, aki főként az Arizóna mulató Szabó-Quitter big bandjében (Mezei utódaként), majd a Tabányi zenekarban játszott, később Franciaországban és Amerikában olyan világsztárokkal szerepelt, mint Dizzy Gillespie, Leo Wright, Lalo Schifrin, Ray Brown, Hank Jones, vagy Elvin Jones. A most bemutatott lemezen kívül, hazai szólófelvétele ezidáig nem került elő. A trió bőgőse, a korszak egyik legmegbecsültebb és legtöbbet foglalkoztatott sokoldalú muzsikusa, idős Pege Aladár. Mindhárman különös vonzalmat éreztek már akkor a modern jazz iránt és szívesen vettek részt az erre irányulú kísérletekben (I/17). A hazai nagyzenekarok közűl a legtitokzatosabbnak az Angolpark Zenekar látszik, amelynek szabadtéri koncertjeit rendszeresen közvetítette a rádió és amelynek játékáról 5 Decelith lemez maradt fenn (II/5-9). A zenekarról Svarba Zoltán emlékezete őrizte meg a legtöbbet, ő maga 1941 és 1942 nyarán ebben a stúdiózenekarban dobolt. A zenekar karmestere Fejes János volt, akit egy többnyire Ausztriában és Németországban szereplő muzsikus váltott fel aki swinges repertoárt hozott. A tagok többsége helyi cirkuszi és srúdiómuzsikus. Röntgenlemezen rögzítették 1942-ben azt a rádióadást is, amelyen a kibővített Magyar Revü Tánczenekar O b e n d o r f e r Árpád (1903-79) nagybőgős vezetésével a Zene három trombitára című darabot adja elő. Összeállításunkban négy felvétellel szerepel a trombitás K e l é n y i György (1919-1965) nagyzenekara. Őt tartották a magyar Harry Jamesnek. 1937-től 1943-ig a Chappy zenekar egyik kulcsembere volt, a háború után önálló zenekart szervezett, amelyben testvére, Kelényi Tíbor volt a harsonás. Kelényi György 1949 és 56 között a Magyar Rádió tánczenekarának tagja volt, részt vett a szovjet turnén. 1956 végétől az ismét újraszervezett rádiós együttesben már nem szerepelt, újból saját zenekart alakított és emellett 1965-ben bekövetkezett haláláig tanított. Nyolc, eddig ismeretlen felvétel képviseli antológiánkon a zenekarvezető,dobos, énekes, táncdalszerző, táncos Obendorfer Jenőt, a máig népszerű C h a p p y-t (1905-1973). Chappy, aki Arthur Briggs színesbőrű zenekarával lemezek tucatjain szerepelt, tagja volt Robert Gaden, Edgar Adeler, Mistinquette együtteseinek, élete során sokszor kényszerült újrakezdésre. Így volt ez a háború után is, hiszen sok nagyon fontos muzsikustársa meg halt a fronton, vagy lágerekben (Urbán István zongorista, Szamosi Imre szaxofonos, a „magyar Parker” és Weisz Api, a modern jazzdob hazai úttörője), sok muzsikusát pedig elcsábították a gombamódra szaporodó új zenekarok, külön zártkörű klubokat működtető külföldi katonai missziók sokszor valutában fizető szerződései, hiszen a romjait éppen csak eltakarított főváros felejteni és elementáris erővel szórakozni akart.

0
4  
Mégis az 1946-os évre már a talpraállt és újjászervezett Chappy zenekarral találkozhatunk egy zeneakadémiai rádióközvetítés alkalmából (II/3). A koncertet követő néhány héten belül megalakult az ”O. Chappy Mopex Orchester (Wien-Budapest)”, természetesen Bécsben, osztrák és magyar muzsikusok, köztük a Zsoldos testvérek, Imre és Ernő közreműködésével. Ennek a zenekarnak hét figyelemreméltó swingfelvétele hallható most (II/10-16.) és reméljük, hogy egyszer még sikerül megfejteni a tagok és szólisták nevét is. Befejezésül S c h e n k e l b a c h Fülöp, művésznevén Filu (1902-1981) együttesétől, a Filu Swingerstől hallunk egy élő közvetítésrészletet, amelyet Budapest II. rádióműsorában lehetett hallani a Hotel Bristolból, 1946. november 4-én. A Filu zenekar itt új oldaláról mutatkozik be, hiszen az addig ismert, 1946-ban megjelent Durium/Pátria lemezeken, a Bob Crosby-féle Bob Cats dixielandes, swinges stilusirányzat elkötelezettjeinek számítottak. A Cotton Tail (I/14) előadása, szólói azt mutatják, hogy ők is ismerték az akkori modern jazz, elsősorban a be-bop jónéhány elemét és azokat saját játékukban is megpróbálták alkalmazni. A Filu zenekar 1945 –től 1947-ig a Pengő Klubban, az Astoria Szálló amerikai tisztiklubjában szerepelt, támogatásukkal nyaranta a Hotel Bristol Garden klubjának szereplői. A zenekar története hivatalos hanglemezkiadványokból és magánfelvételekből követhető és 1950-ig tart, amikor a zenekarvezető hivatalos engedéllyel kivándorolt Magyarországról. http://www.jazzkutatas.eu/list_published.php?act=details&rid=53 Csányi Attila (2001)

Disc 1.

1. Martiny Együttes - Fascinating Rhythm
2. Martiny Együttes - Chinatown
3. Martiny Együttes - Indian Love Call
4. Iván Zágon Band - My Blue Heaven
5. Iván Zágon Band - Sing-Sing
6. Iván Zágon Band - Signal
7. Iván Zágon - Swing
8. Iván Zágon - Mr. Sweeney Is Learning to Swing
9. Iván Zágon Trio - Tiger Rag
10. Piccadilly együttes - Félrehangoltan
11. Piccadilly együttes - Piccadilly / Bugle Call Rag
12. Kató Fényes / Martiny Együttes - I Can't Believe That You're in Love...
13. Kató Fényes / Martiny Együttes - I'm Gonna Sit Right Down...
14. Tabányi együttes - After You've Gone
15. Tabányi együttes - Ocsi Csornia
16. Holéczy Swing Band - Lady Be Good / Tea for Two
17. Gábor Radics Trio - It's Only a Paper Moon
18. György Víg Jazz Band - Crazy Rhythm
19. György Víg Dance Band - Rockin in Rhythm
20. László Turán / József Mrnák - Sweeping
21. György Kelényi Dance Band - Marialao / Dippermouth Blues
22. György Kelényi Dance Band - Strictly Instrumental
23. György Kelényi Dance Band - Dongó
24. Filu Swingers - Cotton Tail

Disc 2.

1. György Víg Dance Band - Pippo nem tudja
2. László Turán / Magyar Rádió Tánczenekara - On the Sunny Side of the Street
3. Chappy Tánczenekara - Deepsy Doodle
4. Magyar Revü Tánczenekar - Zene 3 trombitára
5. Angolpark zenekar - Table in Hotel
6. Angolpark zenekar - Milenberg Joys
7. Angolpark zenekar - Frankie and Johnny
8. Angolpark zenekar - Always
9. Angolpark zenekar - Swing in Harlem
10. O. Chappy Mopex Orchester (Wien-Budapest) - The Woodchoppers Ball
11. O. Chappy Mopex Orchester (Wien-Budapest) - Dancing Mr. Basie
12. Annie Miller / O. Chappy Mopex Orchester (Wien-Budapest) - Oh, Johnny
13. Annie Miller / O. Chappy Mopex Orchester (Wien-Budapest) - Hot, Hot Rhythm
14. O. Chappy Mopex Orchester (Wien-Budapest) - Dominick Boy
15. O. Chappy Mopex Orchester (Wien-Budapest) - Blau Swing
16. O. Chappy Mopex Orchester (Wien-Budapest) - Optimal Swing
17. Magyar Rádió Tánczenekara - Jazzcocktail
18. Magyar Rádió Tánczenekara - Címe nincs
19. Magyar Rádió Tánczenekara - Vilia dal
20. Magyar Rádió Tánczenekara - Kardtánc
21. Magyar Rádió Tánczenekara - Fölülünk a Göncölszekérre
22. Magyar Rádió Tánczenekara - Vadvirágos tarka rét
23. Bágya-Apor vokálegyüttes / Magyar Rádió Tánczenekara - Bagdadban

Kód
http://pasted.co/3a5d421a

5  
Köszönöm!

Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]