Csütörtök/Thursday, 2017 Máj 25, 2:18:35
Az Ön belépési neve Guest | Csoport "Vendégek"Üdvözöllek Guest

Fordító / Translator
A honlap menüje
Műfajok/Categories
Belépés/Enter
Belépési név:
Jelszó:
Mini chat
Statisztika






Jelen vannak:
Levin



Ma itt jártak:
Levin, Gyulam, Sagittarius
free counters
zenekucko.ucoz.com Webutation
Nyitólap » 2013 » Január/January » 13 » Keith Jarrett - The Köln Concert (1975) ECM
Keith Jarrett - The Köln Concert (1975) ECM
8:54:02

P✫rt II c by Keith J✫rrett on Grooveshark
FLAC
Tracklist & download links in comments
Related Posts with Thumbnails
Kategória: Jazz | Megtekintések száma: 4318 | Hozzáadta: UncleRemus
Hozzászólások összesen: 5
1  
A Köln Concert az amerikai jazz zongorista, Keith Jarrett szólólemeze, amelyen az akkor már híres zenész a kölni Operaházban előadott improvizációi hallhatók és amelyet a német ECM lemeztársaság adott ki. Erről a lemezről elmondható, hogy minden idők egyik legjobban eladott jazz lemeze, a világon több mint 3,5 millió példány fogyott belőle és a mai napig vásárolják a jazz szerelmesei.
A kritikusok, a szakma és a közönség egyaránt Jarett lábai előtt hevert és egyszerűen nem találtak jelzőket, hogy leírják érzéseiket.
Számomra ez a lemez olyan, mintha egy hosszúra nyújtott himnuszt, vagy az "élet zenéjét" hallgatnám és csak évente néhányszor veszem elő, hogy ne fosszam meg magam attól a csodálatos élménytől amit minden egyes alkalommal nyújt.

Pedig a koncert előjelei igencsak baljósak voltak. A koncert szervezője a mindössze 18 éves(!) német Vera Brandes volt. Jarett azt kérte tőle, hogy egy Bösendorfer 290-es típusú, koncertezésre való nagyzongorát állítasson a színpadra. Ehelyett az Opera technikai személyzete valamilyen félreértés folytán egy jóval kisebb, úgynevezett "baby grand"-ot tett oda. Ez a zongora évekig szinte elfekvő hangszerként, pocsék állapotban állt az Opera hátsó színpadán és csak arra szolgált, hogy néha gyakoroljanak rajta. Órákat vett igénybe a zongora felhangolása és az, hogy olyan állapotba hozzák, hogy egyáltalán játszani lehessen rajta. Így sem működött semmi rendesen, sem a billentyűzet, sem a pedálok, és a hangja gyenge volt minden regiszterben.
Jarrett késő délután érkezett az Operába. Hosszú és fárasztó autóút volt mögötte, a svájci Zürich városából utazott ide - ahol szintén koncerteket adott -, az előző néhány éjszakán nem tudott rendesen aludni. Kínzó hátfájás gyötörte, ezért hátmerevítőt kellet viselnie.
Leült a zongorához, hogy kipróbálja, majd felállt és közölte Brandes kisasszonnyal, hogy a koncert elmarad a zongora állapota miatt. A promóter hölgy könyörgött, hogy ne tegye ezt, hiszen az Opera sűrű programjában csak ez az egyetlen szabad időpont, a hangszer cseréjére az esti előadás miatt nincs lehetőség és ez az első alkalom az intézmény történetében, hogy jazz koncertet tartanak. Jarrett végül kötélnek állt.

Az előadás szokatlanul későn, éjjel 11.30-kor kezdődött teltház (1400 vendég) előtt, a jegyek átlagosan 5 márkába kerültek, 1975-ös árakon drágának számítottak. Jarrett-nek olyan előadásmódhoz és olyan trükkökhöz kellett folyamodnia, amely egyáltalán nem hasonlított a megszokott zongorajátékhoz. Így született meg a világsiker. Jarett tehetségét és nagyságát semmi sem igazolja jobban, mint az, hogy ilyen mostoha körülmények között ilyen felejthetetlenül nagyot volt képes alkotni.


Track Listing

1. - Part I (26:02)
2. - Part IIa (14:55)
3. - Part IIb (18:14)
4. - Part IIc (6:57)

A frissített linkek:

Kód
http://tny.cz/b8c249bd

2  
The Köln Concert is a recording released through ECM by the renowned jazz pianist Keith Jarrett, who performed solo improvisations at the Cologne Opera House in Köln / Cologne in 1975. The album is one of the best-selling jazz albums of all time with sales of more than 3.5 million and the most sold solo album in jazz. The recording is in three parts, lasting 26 minutes, 34 minutes and 7 minutes, respectively. As the concert was originally published on LP, the second part was split into parts labeled “II a” and “II b”. “Part II c” actually is a 3rd part, the encore. The Köln Concert has been hailed as a masterpiece by critics, “flowing with human warmth.”

Preliminaries to the concert were not auspicious. The concert was organized by 18 year-old Vera Brandes, Germany’s youngest concert promoter. At Jarrett’s request, Brandes had selected a Bösendorfer 290 Imperial concert grand piano for the performance. However, there was some confusion by the opera house staff and instead they found another Bösendorfer piano backstage – a much smaller baby grand – and assuming it was the one requested placed it on the stage. Unfortunately, the error was discovered too late for the correct Bösendorfer to be delivered to the venue in time for the evening’s concert. The piano they had was intended for rehearsals only and was in poor condition and required several hours of tuning and adjusting to make it playable. The instrument was tinny and thin in the upper registers and weak in the bass register, and the pedals did not work properly. Consequently, Jarrett often used ostinatos and rolling left-hand rhythmic figures during his Köln performance to give the effect of stronger bass notes, and concentrated his playing in the middle portion of the keyboard. ECM Records producer Manfred Eicher later said: “Probably (Jarrett) played it the way he did because it was not a good piano. Because he could not fall in love with the sound of it, he found another way to get the most out of it.”

Jarrett arrived at the opera house late in the afternoon and tired after an exhausting long drive from Zurich, Switzerland, where he had performed a few days earlier. He had not slept well in several nights and was in pain from back problems and had to wear a brace. After trying out the substandard piano and learning a replacement instrument was not available, Jarrett nearly refused to play and Brandes had to convince him to perform as the concert was scheduled to begin in just a few hours. The concert took place at the unusually late hour of 11:30 PM following an earlier opera performance. This late-night time slot was the only one the administration would make available to Brandes for a jazz concert – the first one ever at the Köln Opera House. The show was completely sold out and the venue was filled to capacity with over 1400 people at a ticket price of 4 Deutsche Marks (about $5.00). Despite the obstacles, Jarrett’s performance was enthusiastically received by the audience and the subsequent recording was acclaimed by critics and became an enormous commercial success. It remains his most popular recording and continues to sell well more than 35 years after its initial release.

The performance was recorded by ECM Records engineer Martin Wieland, Studio Bauer, using a pair of Neumann U-67 vacuum-tube powered condenser microphones and a Telefunken M-5 portable tape machine. The recording is in three parts: lasting about 26 minutes, 34 minutes and 7 minutes respectively. As it was originally programmed for vinyl LP, the second part was split into sections labeled “II a” and “II b.” The third part labeled “II c” was actually the final piece, a separate encore.

Quite a notable part of the sublimity of this concert is Jarrett’s ability to produce seemingly limitless improvised material over a vamp of one or two chords for prolonged periods of time. For instance, in “Part I,” he spends almost 12 minutes vamping over the chords Am7 (A minor 7) to G major, sometimes in a slow, rubato feel, and other times in a bluesy, gospel rock feel. And for about the last 6 minutes of “Part I,” he vamps over an A major theme. Roughly the first 8 minutes of “Part II a” is a vamp over a D major groove with a repeated bass vamp in the left hand, and in “Part II b,” Jarrett improvises over an F# minor vamp for approximately the first 6 minutes. On first listening of the recording, one might hear subtle but quite audible laughter from some audience members at the very beginning of “Part I.” The reason is that Jarrett quotes the melody of the signal bell in the Köln Opera, which announces the beginning of an opera or concert to patrons.

(EAC FLAC rip of my original ECM CD)


3  
EZ a CSODA. Ez a ZENE. Tényleg leírhatatlan nem csak szavakkal, de az érzelmeket sem lehet kifejezni. Köszönöm!

Árpád

4  
KÖSZÖNÖM!!

0
5  
Nagyon szívesen, UncleRemus nevében is.

Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]