Bár a holland bluesbanda, a Livin´ Blues 1969-ben került reflektorfénybe, 1967 óta léteznek. Talán az egyik leghíresebb és mindenképpen az egyik legjobb, Európában meghatározó jelentőségű csapat volt az első körben Ted Oberg-gitár, Ruud Fransen-basszus, Bjorn Toll-ének, Niek Dikhuys-dob, és John Lagrand-szájharmonika fellállású Livin´ Blues. Egy év után a gitáros Oberg és a herflis Lagrand kivételével az összes tag kicserélődött - és ez a tematika gyakorlatilag állandósult a Livin´ Blues életében. Az 1968-as összetétel tehát: Ted Oberg, John Lagrand, Nicko Christiansen - gitár, Peter Kleinjan-basszus, Beer Klaasse-dob. 1968 végére ez is módosult, természetesen, Henk Smitskamp-billentyűs belépett, és az új tagok: Gerard Strutbaum-basszusgitár, Cesar Zuiderwijk-dob. De a tagoktól függetlenül a Livin Blues töretlenül nyomult előre Európa blues-színpadain, még kelet-Európába is eljutottak. Mondjuk, hozzánk azért nem. 1969-ben egy huszáros trükkel az addigi billentyűs lett a basszusgitáros, mivel az addigi bőgős kilépett, majd utódja is nemsokára távozott, így a csapat úgy döntött, inkább billentyű ne legyen, mint basszusgitár. Ez, azt hiszem, megérthető törekvés egy bluesbandánál. 1970-ben Cesar Zuiderwijk átigazolt a másik holland sztárcsapatba, a Golden Earring-be. Ezután, 1972-ig 4 dobos fordult meg a Livin´ Blues-ban, de ez sem vetette vissza a munkamorált - legalábbis nem volt hallható. Némi nyugalom után - ez körülbelül 6 hónapig tartott - gyorsan két basszer jött és ment a csapatban, de a kötélidegzetű Ted Oberget nem lehetett kizökkenteni, csak 1973-ban, amikor néhány hónapra elhagyta a bandát. Oberg 74-ben azonban mentálisan megerősödve, és lelkileg felkészülve a gyakorlatilag ismeretlen arcok folyamatos üdvözlésére, ismét felvette a gitárt. Ez alatt az idő alatt csak két új dobos jött és ment, úgyhogy ez nem volt rendkívüli esemény a Livin´ Blues életében. 1974-ben tehát Ted Oberg visszalépett az együttes soraiba, és elégedetten konstatálta, hogy az új doboson kívül lényeges változás nem történt, míg ápolták, ha az új énekest, Johnny Frederiksz-et és az új basszusgitárost, Henk Smitskamp-ot leszámítjuk. A próbahely még ugyanott volt... 1975-ben ugyan érkezett egy orgonista, Paul Vink, de éppen csak megmelegedett, épp úgy, mint a gitáros Ron Meyes és a dobos Cor van Beek. Kb 6-8 további változás után - amely a Livin´ Blues életében kb. annyit jelentett, hogy minden próba előtt mindenki bemutatkozott mindenkinek - a felállás 1980-ra a következő lett: Ted Oberg, Nicko Christiansen-ének, Vert Willemstein-basszusgitár, Boris Wassenbergh-dob. Ugyanebben az évben az eltávozott tagok megalakították a szintén sikeres Nitehawk együttest, amelyből a Grizzly, később a Limousine lett. 2007-ben a valamikori tagok egy része újjáélesztette a csapatot Livin´ Blues Experience néven. Így ma is léteznek. (blueskocsma.hu)
A számok: 1 One Night Boy 5:18 2 Rock Me Baby 2:58 3 Lonesome Road 4:41 4 Born In Chicago 3:03 5 Choice 2:30 6 Selection 5:18 7 I Don't Know 5:55 8 Statement 3:52 9 Polisch Blues 4:39 10 Going Down Slow 3:50 11 You Don't Know How Much I Love You 3:44
A zenészek: Backing Vocals – Hans Vermeulen (tracks: 10, 11) Bass – Gerard Strotbaum (tracks: 3, 4), Peter Kleinjan (tracks: 1, 2, 10, 11), Ruud Fransen (tracks: 10, 11), Ruud Van Buuren (tracks: 7), Ted Oberg (tracks: 5, 6, 8) Bass, Organ, Piano – Jan Van Der Voort (tracks: 5, 6) Drums – Beer Klaassen (tracks: 3, 4), Johnny Le Jeune (tracks: 5 To 7), Nico Dijkhuizen (tracks: 1, 2) Electric Piano, Clavinet, Written By – Marek (tracks: 9) Harmonica – John La Grand (tracks: 1 To 7) Lead Guitar –Ted Oberg
