A Philips cég a nagy osztrák zeneszerző, Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophillus Amadeus Mozart (Salzburg, 1756. január 27. –Bécs, 1791. december 5.) születésének 250. évfordulója tiszteletére neves előadókkal rögzítette és kiadta Mozart összes műveit.
A kiadás terjedelme: 180 CD.
A tizedik csomag (Box 10.) a mester egyházzenei műveit tartalmazza.
Missa brevis in F, KV 192 Mozart salzburgi munkaadója, Colloredo hercegérsek szigorúan vette az egyházi zene szerepét. Többek között azt a pápai rendeletet is – amely XIV. Benedektől származott -, ami a mise megzenésítését legfeljebb háromnegyed órában maximálta. A rendelettel egy egyre inkább elterjedő gyakorlatnak kívántak gátat vetni: a zeneszerzők világi és operai elemeket szőttek bele egyházzenei műveikbe. A komponistáknak az időtartam korlátozása miatt ezután a liturgia szövegére kellett koncentrálniuk, így kevesebb lehetőség kínálkozott az “elkalandozásra”.
Mozart találékonysága azonban a tömör zenei megfogalmazásban is képes volt virágozni. Az F-dúr Missa brevis “Credo” tétele a legérdekesebb: négy hangból álló névjegyéből építette fel leleményesen a tételt.
Ez a négyhangú névjegy-motívum, ami egy gregorián dallamból származik (“Lucius creator”), több művében is felbukkan. A legismertebb a K. 551-es C-dúr (“Jupiter”) szimfónia zárótétele.
Missa in C, KV 257 A “Credo” – miseként számon tartott K. 257- es mise a legújabb források szerint egyben a “Spaur”- mise is. (Sokáig vitatott volt, vajon melyik mise íródott Ignaz von Spaur püspökké avatásának alkalmára.)
Érdekesség, hogy a “Sanctus” tétel elején ismét felbukkan Mozart névjegy-motívuma.
Kicsit Mozart életébe is bepillanthatunk, ha a zene meghallgatása előtt elolvassuk egy levelének részletét, amit nagyra tartott mesterének, Padre Martini- nak írt.
” Magam közben azzal foglalkozom, hogy kamaramuzsikát és egyházi zenét írok. Itt többek között két kiváló kontrapunktista van: Michael Haydn és Adlgasser. Apám a dóm karnagya, s ez alkalom számomra, hogy annyi egyházi művet írjak, amennyit csak akarok. Apám már harminchat éve ennek az udvarnak szolgálatában áll, s tudja, hogy ez az érsek nem akarja s nem bírja látni sem az előrehaladott korú embereket, nem veszi szívére a dolgot és az irodalomra vetette rá magát, mely egyébként már régóta kedvenc foglalatossága.
A mi egyházi zenénk nagyon különbözik az itáliaitól, annál is inkább, mert a mise mindenestől – Kyrie, Gloria, Szentleckeszonáta, Offertórium vagyis motetta, Sanctus és Agnus Dei – még a legünnepélyesebb mise is, amit maga a hercegérsek mond, legfeljebb háromnegyed órát tarthat. Különleges tanulmány szükséges az ilyenfajta kompozícióhoz, mert mégis teljes együttesre hangszerelt misének kell lennie, trombitákkal, üstdobokkal stb.” (Részlet Mozart Martini atyához írott leveléből, 1776. szept. 4.)
Az ismertetők a Fülelő blogból származnak.
Kód
http://pasted.co/17bc8714
