A Philips cég a nagy osztrák zeneszerző, Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophillus Amadeus Mozart (Salzburg, 1756. január 27. –Bécs, 1791. december 5.) születésének 250. évfordulója tiszteletére neves előadókkal rögzítette és kiadta Mozart összes műveit.
A kiadás terjedelme: 180 CD.

A tizedik csomag (Box 10.) a mester egyházzenei műveit tartalmazza.

“Koronázási mise” K. 317
“Mozart legszebb salzburgi miséje” – írja a Koronázási miséről Stanley Sadie.* S valóban, a C-dúr, Missa brevis stílusú mise nagyszabású, nagyzenekarra épülő alkotás, Mozart egyik leggyakrabban játszott miséje a Requiem és a c- moll mise mellett. Neve egy hagyományos egyházi ünnepre, egy Salzburg környéki templom Mária-képének koronázására utal, nem pedig királykoronázásra.
Mozart az előző miséje óta újabb tizenhat hónapot töltött utazással, többek között Mannheimba és Párizsba látogatott, ezúttal édesanyjával. “A jókedvem töretlen, pillekönnyű a szívem, amióta eljöttem attól a boszantó embertől!” – tudósít apjának rögtön az út elején, Colloredo érsekre, salzburgi munkaadójára célozva levelében. Leghőbb vágya az volt, hogy valahol egy hozzá méltó állást kapjon, ami sajnos sem Münchenben, sem Mannheimban, sem Párizsban nem teljesült. Emellett szerelmi csalódás, édesanyja elvesztése, anyagi gondok felhőzték be ezt az időszakot. Szakmai fejlődése szempontjából viszont nagyon izgalmas állomást jelentett neki Mannheim, ami fontos kulturális központ volt akkoriban. A mannheimi iskola a hangszeres zene árnyalását helyezte előtérbe, az expresszív előadást hangsúlyozta, nagy gondot fordított a dinamika eleven kidolgozására, és fontos szerepet adott a fúvós hangszereknek. “A fortéja mennydörgés, a crescendója zuhatag, a diminuendója tovacsörgedező kristálypatak, a pianója pedig tavaszi lehelet.”- így jellemezte a mannheimi zenekar sokszínűségét Christian Friedrich Daniel Schubart, költő.
Mozartra nagy hatással volt ez az újfajta szemléletmód, mesterien alkalmazta a mannheimi stílusjegyeket, s ezzel tovább színesítette zenei eszköztárának amúgy is gazdag palettáját.
A csodagyerek ez alatt az út alatt észrevétlenül csodafelnőtté cseperedett, apja azonban rosszallva figyelte önálló szárnypróbálgatásait, minduntalan tanácsokkal látta el leveleiben, s végül hazarendelte. Mozart visszatért Salzburgba, s ezúttal udvari orgonista címet kapott az érsektől. Ezután komponálta a Koronázási misét, aminek egyik érdekessége, hogy az első tétel középrészében szélesen kibontott dallam a mű végén variálva visszatér. “Ami a Kyrie középszakaszában “ígéret” volt, az Agnus Dei végén válik beteljesüléssé.”- önti szavakba ezt a zenei keretet Várnai Péter az Oratóriumok könyvében.
Az Agnus Dei bensőséges szopránszólóját sokszor a Figaro házassága c. opera “Dove sono” áriájával állítják párhuzamba.

Missa brevis, C-dúr K. 220 “Spatzenmesse”
Der Spatz, magyarul veréb. Hangjáról ezt írja a Madárhatározó: “egyszerű, csiripelő, vagy csipogó hangok gazdag tárháza. Udvarláskor egyenletes időközökben hallatott egy szótagú, folyamatosan variált “csilp csev csip cselp csürp…”csiripelés. Izgalmában jellegzetesen kereplő “cse’r’r’r’r’r”. ”
De mi köze lehet ennek a gyakori madárnak Mozart K. 220-as miséjéhez? Nos, a Sanctus és Benedictus tételben felhangzó hegedűszólam a verebek harsány csivitelésére emlékeztet, ezért kapta a “Veréb-mise” ragadványnevet.

Az ismertetők a Fülelő blogból származnak.

A művek:
01. Missa in C, KV 317 'Krönungsmesse' - Kyrie
02. Gloria
03. Credo
04. Sanctus
05. Benedictus
06. Agnus Dei

07. Missa brevis in C, KV 220 - 196b 'Spatzenmesse' - Kyrie
08. Gloria
09. Credo
10. Sanctus
11. Benedictus
12. Agnus Dei

Solisten der Wiener Sangerknaben
Peter Jelosits - tenor
Gerhard Eder - bass
Wiener Sangerknaben - Chorus Viennensis
Wiener Symphoniker
Uwe Christian Harrer