A Philips cég a nagy osztrák zeneszerző, Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophillus Amadeus Mozart (Salzburg, 1756. január 27. –Bécs, 1791. december 5.) születésének 250. évfordulója tiszteletére neves előadókkal rögzítette és kiadta Mozart összes műveit.
A kiadás terjedelme: 180 CD.
A tizedik csomag (Box 10.) a mester egyházzenei műveit tartalmazza.
Missa brevis C-dúr K. 258 A mise keletkezési éve nem teljesen egyértelmű, egyes források 1775-öt említenek, mások 1776-ot.
Annyi viszont bizonyos, hogy ebben az időszakban a cseppet sem szolgalelkű Mozart egyre nehezebben viselte, hogy munkaadója, Colloredo érsek intézkedései határt szabnak a szárnyalásának. Colloredo ugyan a felvilágosodás és a reformok híve volt, érseksége alatt fellendült és virágzott a tudományos élet Salzburgban, hatalmas könyvgyűjteménye is volt. “Ettől függetlenül – bár Colloredo érsek tulajdonképpen virágzó zenei életet örökölt – jelentős csapást mért rá azzal, hogy alaposan megkurtította a hangszeres zenei események számát mind az udvarban, mind a székesegyházban; továbbá azzal, hogy drasztikusan átalakította a liturgiát; hogy korlátozta az udvari hangversenyek időtartamát; és bezáratta a színházi zenének otthont adó intézményeket, köztük 1778-ban az egyetemi színházat.” – írja Maynard Solomon egyesült államokbeli zenetörténész Mozart c. életrajzi könyvében. Az érsek takarékosságával, (csaknem fösvénységével) gazdaságilag fellendítette a várost – a zenei élet viszont jelentősen háttérbe szorult. Ezek után cseppet sem csodálnivaló, hogy Mozart elvágyódott Salzburgból. Sajnos az érsekkel való viszonya egyre jobban elmérgesedett.
“Olyan vidéken élek, ahol a zene helyzete nem valami fényes. […] Ami a színházat illeti, énekesekből gyengén állunk. Kasztrált énekesünk egy sincs, és nem is lesz egyhamar, ugyanis ragaszkodnak a tisztes honoráriumhoz, márpedig bőkezűséggel nem lehet bennünket megvádolni.” – így panaszkodott Mozart egy levelében (1776. szept. 4.), s úgy érezte, hogy Salzburg nem az ő tehetségének való hely.
Missa longa, C-dúr K. 262
Mozart a “Spatzenmesse” után 1775-76 – ban további négy misét komponált salzburgi udvari tevékenysége közben. Mind a négy C-dúrban van, Salzburgban ugyanis abban az időben C-hangolású trombitákat használtak, Mozart hozzájuk alkalmazkodott.
Egy másik salzburgi érdekesség, hogy brácsa szólamot nem alkalmaztak, csak esetleg a basszusszólam kettőzésére.
A
K. 262-es “hosszú” mise (Missa longa) valószínűleg 1776 Húsvétjára íródott a salzburgi székesegyház számára.
Ha létezik olyan, hogy a kincseskamrának egy darabja a többinél fényesebben tündökölve ragadja meg az ember figyelmét, akkor számomra ez a mise ilyen kincs. Nemcsak azért, mert kidolgozottabb és hosszabb, mint az ebben az időszakban íródott más Mozart-misék, hanem mert megkapó lendületével magával sodor, sziporkázóan sokszínű zenei megoldásait figyelve pedig a fejem kapkodom: misét, operát, szimfóniát, vagy versenyművet hallgatok?
Ebben a misében Mozart zsenije már forr. És hogy fog még lobogni, mire a monumentális Requiem–ig eljut!
Az ismertetők a Fülelő blogból származnak.
A művek:
01.
Missa brevis in C, KV 258, Kyrie
02. Gloria
03. Credo
04. Sanctus
05. Benedictus
06. Agnus Dei
07.
Missa longa in C, KV 262/246a, Kyrie
08. Gloria
09. Credo
10. Sanctus
11. Benedictus
12. Agnus Dei
Mitsuko Shirai - soprano
Marga Schiml - contralto
Armin Ude - tenor
Hermann Christian Polster - bass
Rundfunkchor Leipzig
Dresdner Philharmonic Herbert Kegel Kód
http://pasted.co/e89a4e4f