Vasárnap/Sunday, 2016 Dec 11, 8:54:58
Az Ön belépési neve Guest | Csoport "Vendégek"Üdvözöllek Guest

Fordító / Translator
A honlap menüje
Műfajok/Categories
Belépés/Enter
Belépési név:
Jelszó:
Mini chat
Statisztika



Online összesen: 52
Vendég/Guests: 43
Tag/Users: 9
LSA , jojomolo , quintus , kuttyt , fader , sarkad , kbm , topo , gshlz15


Ma itt jártak:
Levin, Yes, gshlz15, Pistaba54, gykrantz, Halaszkiraly, Laosz, Gyulam, apa66, blueraincoat, Mogorva, kuttyt, eldoradoll, siposl, kuckó, ZOSO1968, avakum, trszl, nagyboti, ap_small, dali300, Pityu, biril, zolhat, JoePapi, g@bi, jojomolo, Petyko70, Luzarches, TündérLala, zolik, [Teljes lista]
free counters
zenekucko.ucoz.com Webutation
Nyitólap » 2016 » Február/February » 3 » Richard Robbins - The Remains of the Day - OST (1993) Angel Records
Richard Robbins - The Remains of the Day - OST (1993) Angel Records
3:24:13

FLAC / 320 kb/s
Tracklist & download links in comments
Related Posts with Thumbnails
Kategória: OST | Megtekintések száma: 361 | Hozzáadta: Levin
Hozzászólások összesen: 5
0
1  
Gondolom, sokan látták a Napok romjai című filmet, amit Anthony Hopkins és Emma Thompson csodálatos alakítása tett felejthetetlenné. De azt talán kevesebben tudják, hogy a film alapjául egy regény szolgált, ami 1989-ben elnyerte a Booker-díjat is – ami most másodszor jelent meg magyarul.

A Japánban született, ám 6 éves korától Angliában élő Kazuo Ishiguro harmadik regényének főszereplője Mr. Stevens, egy angol nemesi ház főkomornyikja. A regény jelene 1956, amikor is új, amerikai gazdája szabadságot ad Stevens-nek, aki ezt az alkalmat arra használja, hogy elautózzon Dél-Angliába, annak számos szép látnivalóját megcsodálva, s hogy egyúttal találkozzon Darlington Hall volt házvezetőnőjével, és megkérje Miss Kentont, térjen vissza a birtokra, s foglalja el újra régi pozícióját. De az utazás egyúttal a múltba is vezet – amint Stevens egyre messzebbre kerül Darlington Hall-tól, ismeretlen terepen vezetve ura Fordját, úgy fedi fel előttünk visszaemlékezéseiben mindazt, ami a ’30-as években történt, és aminek köszönhetően új tulajdonosa van a kastélynak.

A regény nem csupán a jelen és múlt között váltakozó elbeszélés miatt rétegzett, hanem mert számos vetülete van. Az egyik korkép, illetve történelem, annak is egy olyan, kevéssé közismert epizódja, melyben Stevens egykori urának jut a nagyobb szerep, aki igazi előkelő, becsületes, ámde naív angol lordként azon dolgozik, hogy a Németországra az I. világháború után nehezedő nyomást (amit ő bosszúhadjáratként értelmez) enyhítse politikai eszközökkel. Mindez apránként derül csak ki, és szinte mellékes Stevens történetéhez képest.

A végtelenül kifinomult, méltóságteljes stílusú, szigorú erkölcsi normák szerint élő főkomornyik, aki talán angolabb a hajdani Lord Darlingtonnál is, és lényegében maga a megtestesült, két lábon járó viktoriánus kor, élete minden pillanatát mindenkori ura szolgálatában tölti. Ezt tanulta apjától, a szintén kiváló hajdani főkomornyikról, akinek halála épp egybeesik egy fontos konferenciával, amit a kastélyban tartanak. Számára a szolgálat, a lojalitás mindennél előrébb való, ideértve bármi személyest is. Ez valahol megható és nemes is lehet, csakhogy Stevens életében is számos olyan pont van, amikor önmagának kellene lennie. Nem csak olyan morális szempontból kényes esetekben, mint például amikor épp náci eszmékkel megvezetett ura kirúg két zsidó szolgálólányt, de magánéletében is.

Ishiguro a könyv első pillanatától sugalmazza, hogy Stevens számára Miss Kenton több lehetett, mint egyszerűen egy kiváló képességekkel bíró házvezetőnő, ámde a merev szabályok, amik irányítják életét, megakadályozzák abban, hogy közelebb engedje magához az irányában távolról sem közömbös nőt. Pontosabban… épp ez az, ami a regény lényege.

Az olvasó, saját egyéni gondolkodásától, vérmérsékletétől függően könnyen elítélheti Stevens-t, pipogya, humortalan, sznob idiótának épp úgy nevezheti, mint nehézkes, önáltató, egyszersmind tragikus figurának, és így tovább, mindazonáltal megeshet, hogy kísérti majd a gondolat, hogy esetleg egynémely döntésében ő maga is ilyen vagy olyan indokok, szabályok, akármik mögé bújt, ahelyett, hogy vállalta volna a döntés, az emberileg leginkább helyes lépés kockázatát és az azzal járó felelősséget. Miközben Stevens hosszú távon némileg tényleg fárasztó stílusában elmesél minden dolgot, egyre-másra döbben rá, bevallva-bevallatlanul a hibákra, amiket vétett, és megérti, hogy eltékozolta az életét. Az olvasó pedig elkerülhetetlenül a hatása alá kerül, és még örülhet, ha saját élete alapos megvizsgálása után sem kell többet megállapítania, mint hogy lám, ez a könyv csodálatosan ad elő egy rossz példát, egy olyan életről, amiben bizonyos nézőpontból ugyan megvolt a méltóság, a tartás, de valójában elhibázott döntésekkel előidézett személyes tragédiákkal van tele.

Mindemellett a regény egy stílusbravúr, a maga módján költőien szép és felkavaró, és ad valami különös ízt a könyvnek az is, hogy Ishiguro nem pusztán nem tősgyökeres angol, de még az amúgy a viktoriánus, illetve tradicionális angol erkölccsel és viselkedési normákkal sok hasonlóságot mutató japán kultúrát sem szívhatta magába úgy istenigazából, s mégis ilyen döbbenetes mélységig ismeri a (most már részben régvolt) angol mentalitást. De talán épp az ő sajátos helyzetéből fakadó távolságtartás tette lehetővé, hogy mindent, ami a könyvben felvonul, bizonyos fokú mértékletességgel, objektivitással ábrázolja – a szöveg, a történet szépsége pedig az írói zseni eredménye. (Uzseka Norbert, ekultura.hu)

A könyv PDF formátumban:

Kód
http://bit.ly/1KoYFNv

0
2  
A regényből James Ivory amerikai rendező készített filmet. Richard Robbins (1940-2012) amerikai zeneszerző Legismertebb munkáit James Ivory filmjeihez komponálta, többek között a "Szellem a házban", a "Napok romjai", a "Szoba kilátással", a "Maurice" vagy a "Túlélni Picassót" zenéje is az õ nevéhez fûzõdik. Az 1980-as "Jane Austen in Manhattan" óta dolgoztak együtt egészen a 2005-ös "A fehér grófnõ"-ig, mely Robbins utolsó filmzenéje volt, mivel súlyosbodó Parkinson-kórja miatt az utolsó Ivory-mozihoz, a 2009-es "Az otthon túl messze van"-hoz már nem tudott komponálni. Kettõsük az egyik legklasszikusabb rendezõ-zeneszerzõ párosa volt a filmvilágnak, hiszen Robbins összesen tizenhét alkalommal szállított muzsikát a direktornak. E munkák jelentették a valódi sikereit, ezek hozták a legnagyobb elismeréseket számára, hiszen 1993-ban és 1994-ben Oscar-jelölést érdemelt ki egy-egy Ivory-filmért ("Napok romjai", "Szellem a házban"), a "Maurice" zenéjét Velencében díjazták, a "Szoba kilátással" muzsikája pedig egy BAFTA-nominációt hozott a zeneszerzõnek, aki a komponálás mellett zongoramûvész is volt, és zenetanári munkája révén is elismerték. Richard Robbins New York állambeli otthonában, 2012. november 7-én hunyt el.

A film zenéje:
01. Opening Titles, Darlington Hall [0:07:28.17]
02. The Keyhole and the Chinaman [0:04:13.58]
03. Tradition and Order [0:01:51.35]
04. The Conference Begins [0:01:33.27]
05. Ann Murray & Graham Johnson / Sei Mir Gegrüsst [0:04:13.38]
06. The Cooks In The Kitchen [0:01:34.50]
07. Sir Geoffrey Wren and Stevens, Sr. [0:02:40.50]
08. You Mean A Great Deal To This House [0:02:21.62]
09. Loss and Separation [0:06:20.20]
10. Blue Moon [0:04:57.05]
11. Sentimental Love Story / Appeasement / In the Rain [0:05:23.28]
12. A Portrait Returns / Darlington Hall / End Credits [0:06:50.10]

Kód
http://pasted.co/9dceccf6

0
3  
A film magyar szinkronnal:

Kód
http://youwatch.org/embed-n841e469w91r-620x350.html

4  
Kedves Levin!
Zseni vagy, köszönet A napok romjaiért. Próbálom letölteni, de állandóan megszakad. Van tipped ennek kiküszöbölésére?
Üdv: zuboly

5  
Sokadszorra összejött, még egyszer köszi! :-)
Üdv: zuboly

Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]