Ez a lemez számomra egy rejtély.
Ronnie Earl, az egyik legjobb fehér blues gitáros 1988-ban alapított zenekarát az 1950-ben a Fender cég által gyártott és elsőként önálló nevet kapott gitárról nevezte el. Ez tény.
Ennek a lemezének a felvételei pedig valamikor 1982-ben készültek., és 1983-ban jelentek meg.
Tehát akkor, amikor a Broadcasters nevű alakzat még csak nem is létezett.
Innentől a dolgot én rábíznám a zenetörténészekre.
A lemez ugyanis nagyon jó, és rám csak ennyi tartozik.
A felvételek egyébként a Discogs szerint 1982 februárja és augusztusa között a bostoni Splice of Life Studio-ban készültek, a következő zenészek közreműködésével: Bass – Michael "Mudcat" Ward; Drums – John Rossi; Guitar – Ronnie Earl; Organ, Piano – Anthony Geraci (tracks: A1 -A4, B1, B2, B4, B5), David Maxwell (tracks: B3); Saxophone [Baritone]– Doug James; Saxophone [Tenor]– Greg Piccolo, Mark Kazanoff; Vocals, Harmonica – Kim Wilson, Sugar Ray (tracks: B4).

A számok:
01. Ronnie Johnnie [2:58]
02. I Smell Trouble [4:27]
03. She Winked Her Eye [3:55]
04. Baby Doll Blues [6:11]
05. Ridin' in the Moonlight [4:09]
06. My Home Is a Prison [5:21]
07. Sick and Tired [2:31]
08. I'll Take Care [5:22]
09. San-Ho-Zay [3:39]