Csütörtök/Thursday, 2017 Jún 22, 11:19:22
Az Ön belépési neve Guest | Csoport "Vendégek"Üdvözöllek Guest

Fordító / Translator
A honlap menüje
Műfajok/Categories
Belépés/Enter
Belépési név:
Jelszó:
Mini chat
Statisztika






Jelen vannak:
peterkova , kkatt



Ma itt jártak:
Levin, jan1234, galamb, dobitibi, rigoboy, Gledix, fodori, DArdanella, zozo54, vpetti, topo, pók, gshlz15, gykrantz, taddeo, Laosz, hocaapu, Joski, DNS07, larryz, Rafiki, limre, ols, csita63, Tibor43, siposl, kuckó, ZOSO1968, Asrom, Santi_tata, mohawk, [Teljes lista]
free counters
zenekucko.ucoz.com Webutation
Nyitólap » 2017 » Május/May » 9 » Sviatoslav Richter - Pianist of the Century CD1: Robert Schumann (2009) Deutsche Grammophon
Sviatoslav Richter - Pianist of the Century CD1: Robert Schumann (2009) Deutsche Grammophon
12:16:32

FLAC
Tracklist & download links in comments
Related Posts with Thumbnails
Kategória: Klasszikus / Classical | Megtekintések száma: 866 | Hozzáadta: Levin
Hozzászólások összesen: 2
0
1  
A 2013 Augusztus 13-i bejegyzés frissítése.

Szvjatoszlav Teofilovics Richter a XX. század egyik legnagyobb zongoristája 1915. III. 20-án született Zsitomirban (Ukrajna). Első tanára édesapja volt. Tizenkilenc éves korában debütált Odesszában, ahol a helyi operában már tizenöt évesen korrepetítorként, később pedig másodkarmesterként dolgozott. 1937-től (bár felvételi vizsgét nem tett) a moszkvai Konzervatórium növendéke lett, ahol Neuhaus tanítványa volt 1944-ig. Amikor először hallotta játszani, Neuhaus kijelentette: "Íme az a tanítvány, akire egész életemben vártam. Szerintem ő egy zseni." Richter 1942-ben bemutatta Prokofjev No. 6-os zongoraszonátáját, s ettől kezdve a komponista műveinek propagálója lett (Prokofjev neki ajánlotta 9. szonátáját). 1945-ben ismerkedett meg Nina Dorliak szopránénekesnővel, későbbi élettársával. Ugyanebben az évben megnyerte a szovjet előadóművészek össz-szövetségi versenyét, 1953-ban pedig a lipcsei Bach-versenyen kapott első díjat. 1949-ben Sztálin-díjjal tüntették ki. Az 1950-es évekig csak kelet-európai országokban, illetve Kínában lépett fel. Magyarországon 1954-ben adta első koncertjét, az Egyesült Államokban és Finnországban 1960-ban debütált. Rendszeresen játszott Angliában, Olaszországban és Franciaországban. Az NSZK-ban 1971-ben lépett fel első ízben. Repertoárjában kiemelt helyet foglaltak el Beethoven és Prokofjev, valamint Schumann, Schubert, Bach, Debussy és Ravel művei. Utolsó hangversenyét nyolcvanévesen adta Lübeckben. 1997. VIII. 1-jén hunyt el Moszkvában A stúdiófelvételeket nem kedvelte, legtöbb lemezének anyagát élő koncertfelvételek adják. Olyan művészek voltak kamarapartnerei, mint Mistislav Rosztropovics, David Oistrakh, Oleg Kagan, Dietrich Fischer-Dieskau és Benjamin Britten. Rajongott az operákért, különösen Wagner, Csajkovszkij és Verdi műveiért, szívesen festett és utazott - a telefonnal és a repülőgéppel azonban nem sikerült megbarátkoznia.

Robert Schumann Zwickauban született 1810. június 8-án. Apja könyvkereskedő volt, a család sokoldalú humán érdeklődése a gyermekben – a zenei tehetség mellett – elmélyült irodalmi, filológiai hajlam formájában mutatkozott meg. Tizenhat éves korában azonban pályát kellett választania, mivel apja elhunyt, és ez a pálya – anyja kívánságára – a joghoz, nem a művészethez kötötte. Lipcsében járt egyetemre, ugyanitt azonban zenét is tanult Friedrich Wieck-nél, a jeles zenepedagógusnál, akinek muzikális tehetséggel megáldott leányát, Clarát egy életre párjául választotta. A harmincas évek elején végleg a muzsikus pálya mellett döntött, de zongoraművészi karrierjét – egy szerencsétlen technikai gyakorlat következtében megbénult ujja miatt – a zeneszerzői pályával cserélte fel. Ugyanekkor zenei íróként is a nyilvánosság elé lépett, és megalapította a mindmáig egyik legtekintélyesebb európai zenei szaklapot, a Neue Zeitschrift für Musik-ot, amelynek hasábjain olyan fiatal tehetségeket mutatott be a közönségnek, mint Chopin és Brahms, és olyan addig ismeretlen remekműveket, mint Schubert „Nagy” C-dúr szimfóniája. A negyvenes évek elején végre magánélete is rendeződött, sikerült elnyernie Clara Wieck kezét. Eddig írt nagyszerű zongoraművei mellett helyet kapott életművében a dal műfaja is, amelyet mint Schubert méltó társa képvisel a zene történetében. Rövidesen áttért a szimfonikus művek komponálására, majd a kamarazenére, utóbb oratóriumot (Az Éden és a Péri, 1843) és operát (Genovéva 1848) is írt. 1844-ben elhagyta Lipcsét, és Drezdába költözött, előzőleg azonban hangversenykörutat tett Oroszországban. Ekkoriban mutatkoztak rajta végzetes betegsége, az elmebaj jelei. 1850-ben Düsseldorfban vállalt városi karmesteri állást, élete utolsó két esztendejét azonban már az endenichi ideggyógyintézetben töltötte. 1856. július 29-én halt meg. „Életműve a XIX. sz.-i német romantikus zenében központi helyet foglal el” – írja Schumannról Kroó György – „Schubert és Mendelssohn örököse, Brahms stílusának, hangjának előkészítője és forrása. A maga idején, Weber, Spohr, Schubert, Mendelssohn után a német romantikus zene nagy úttörője, forradalmár. Berlioz programzenei irányzatát, Chopin teljesen eredeti nemzeti stílusát, Liszt és Wagner nyelv- és formaújítását figyelembe véve, Schumann teljes életműve mégis a német zenei romantika konzervatívabb, a klasszikus hagyományok megőrzésére is vállalkozó irányához tartozik…” (fidelio.hu)

0
2  
A művek:

4 Marches, Op.76
01. 2. G minor 3:28

Waldszenen, Op.82
02. 1. Eintritt 2:00
03. 2. Jäger auf der Lauer 1:08
04. 3. Einsame Blumen 2:01
05. 4. Verrufene Stelle 3:18
06. 5. Freundliche Landschaft 1:09
07. 6. Herberge 2:20
08. 7. Vogel als Prophet 2:43
09. 8. Jagdlied 2:11
10. 9. Abschied 3:36

8 Fantasiestücke, Op.12
11. 1. Des Abends 4:08
12. 2. Aufschwung 2:50
13. 3. Warum? 3:19
14. 5. In der Nacht 3:45
15. 7. Traumes-Wirren 2:06
16. 8. Ende vom Lied 5:20

Kód
http://tinyurl.com/lrg9s6k

Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]