Szerda/Wednesday, 2016 Dec 07, 11:12:37
Az Ön belépési neve Guest | Csoport "Vendégek"Üdvözöllek Guest

Fordító / Translator
A honlap menüje
Műfajok/Categories
Belépés/Enter
Belépési név:
Jelszó:
Mini chat
Statisztika



Online összesen: 35
Vendég/Guests: 32
Tag/Users: 3
KTib962 , Mogorva , mindenaron


Ma itt jártak:
Levin, abszcissza, jan1234, pisssta, dobitibi, Kasu, Feribá, KTib962, rigoboy, stibi68, Gledix, kalmy, Fazék, zozo54, Yes, golobandras, susdomes, DomiTibi, topo, stevehu03, Medvebocs, TJRobi, Alaptolma, szapim, gykrantz, papnevelde, roarrr, Rexton2929, Apa52, Laosz, MZROCK, [Teljes lista]
free counters
zenekucko.ucoz.com Webutation
Nyitólap » 2016 » Március/March » 13 » VA - The Ultimate Jazz Archive, Set 25 [4CD] (2005) Membran Music
VA - The Ultimate Jazz Archive, Set 25 [4CD] (2005) Membran Music
7:26:50

VBR
Tracklist & download links in comments
Related Posts with Thumbnails
Kategória: Jazz | Megtekintések száma: 223 | Hozzáadta: baljan
Hozzászólások összesen: 2
0
1  
A The Ultimate Jazz Archive egy öszzesen 168 (!) lemezből álló - tehát igazán átfogónak tekinthető - válogatás, melynek huszonötödik része a swingtől a bebopig vezet el minket a modern jazz világában.

Set 25 - CD 1: George Shearing

Sir George Shearing, OBE (1919-2011) brit jazz zongorista. Vakon született, háromesztendős korában kezdett zongorázni tanulni. Kevés tanulás és sok jazzlemez hallgatás után a londoni körzet hoteljeiben, klubjaiban és pubjaiban kezdett játszani, néha egyedül, alkalmilag tánczenekarokkal. 1946-os amerikai látogatása után átköltözött az Egyesült Államokba. Ekkoriban elsősor-ban a topzongoristák voltak rá nagy hatással, mindenekelőtt Bud Powell, ám amikor nagy sztár lett, teljesen szakított ezzel a stílussal. A blokkakkord játék szűk fekvéses játéktechnikáját fejlesztette ki, kíséretében egy diszkrét ritmusszekció szerepelt gitárral, bőgővel, dobbal és vibrafonnal, számos igen népszerű lemezt készített, például a "September In The Rain "-t vagy saját darabját, a "Lullaby Of Birdland"-et. Legsikeresebb együttműködése Nat "King" Cole-lel volt, akivel minden idők egyik leghíresebb zongorabevezetőjét játszotta el a ragyogó "Let There Be Love"-ban, amely a 11. lett a brit listán. A Shearing kvintett változó személyzettel (az évek során többek között Cal Tjader, Margie Hyams, Denzil Best, Israel Crosby, Joe Pass és Gary Burton szerepeltek a bandában) egészen 1967-ig népszerű maradt. Az, hogy Shearinget még a kvintett utáni években is mellőzze a kritika, elfogadhatatlan és méltatlan. Sok késeli felvétele, különösen a Torff-fal, a bőgős Neil Swainsonnal és Torméval készült lemezei egy ereje teljében lével zongorista játékának pompás példái. Invenciózus, dallamos, improvizációi szemérmetlenül romantikusak, egy kicsit bolondosak, és tükrözik a művész emberi melegségét és sajátos humorát.


Tracklist:

01 - When Darkness Falls (1947)
02 - So Rare (1947)
03 - Buccaneer's Bounce (1947)
04 - Have You Met Miss Jones? (1947)
05 - Sweet And Lovely (1947)
06 - Bop's Your Uncle (1947)
07 - Sophisticated Lady (1947)
08 - Cozy's Bop (1947)
09 - September In The Rain (1949)
10 - East Of The Sun (West Of The Moon) (1949)
11 - Conception (1949)
12 - Pick Yourself Up (1950)
13 - Jumpin' With Symphony Sid (1949)
14 - I'll Remember April (1949)
15 - Summertime (1949)
16 - I Didn't Know What Time It Was (1949)
17 - I'll Be Around (1949)
18 - Easy Living (1949)
19 - How High The Moon (1951)
20 - Lonely Moments (1951)
21 - Lullaby Of Birdland (1952)
22 - Love Is Just Around The Corner (1953)

Set 25 - CD 2: Gene Ammons

Eugene "Jug" Ammons (April 14, 1925 – July 23, 1974) becenevén "A Főnök", amerikai jazz tenorszaxofonista. Édesapja a világhírű boogiewoogie zongorista, Albert Ammons volt, akivel szemben Gene a tenorszaxofont részesítette előnyben. Gene 18 esztendős korában befejezte iskoláit, és a következő két esztendőben Billy Eckstine beboporientált big bandjének tagja lett. Olyan zenészek mellett sajátította el az új formákat, mint Fats Navarro, Leo Parker és Art Blakey. 1950-ben Sonny Stitt-tel közösen egy érzelemdús, soulorientált, mégis agresszíven erélyes zenét játszó kisegyüttest vezettek, amelynek stílusa a boghagyományú muzsika legkülső határaiig juttatta Ammonst. A következő tucatnyi évben Ammons igen kiterjedt tevékenységet folytatott különböző kisegyüttesekkel, de kábítószerfüggősége újra meg újra börtönbe juttatta, és az ötvenes évek végétől a hatvanas évek végéig a börtön tíz esztendőt rabolt el a pályájától. 1969-es szabadulása és 1974 augusztusában bekövetkezett, rák és tüdőgyulladás okozta halála között jelentős sikereket ért el, részben annak köszönhetően, hogy rendkívüli lelkesedéssel játszott, részben pedig azért, mert a jazz-soul zene ugyanekkor rendkívül népszerű volt.



Tracklist:

01 - El Sino (1947)
02 - Ineta (1947)
03 - Wild Leo (1947)
04 - Leaping Leo (1947)
05 - You Go To My Head (1950)
06 - Jug Head Rumble (1950)
07 - Goodbye (1950)
08 - Don't Do Me Wrong (1950)
09 - My Foolish Heart (1950)
10 - Baby, Won't You Please Say Yes (1951)
11 - Prelude To A Kiss (1950)
12 - You're Not The Kind (1951)
13 - Just Chips (1952)
14 - Street Of Dreams (1952)
15 - Good Time Blues (1952)
16 - Travellin' Light (1953)
17 - Red Top (1953)
18 - Fuzzy (1953)
19 - Stairway To The Stars (1953)
20 - Jim Dawgs (1953)

0
2  
Set 25 - CD 3: Sonny Stitt

Edward "Sonny" Stitt (eredetileg Edward Boatner Jr.; 1924-1982) amerikai bebop/hard bop jazz szaxofonista. altszaxofonosként kezdte pályafutását, kezdetben Tiny Bradshaw és Billy Eckstine big bandjében játszott. Charlie Parker és más, pompás fiatal bebopperek befolyásolták az Eckstine-bandben. Dizzy Gillespie-vel, Kenny Clarke-kal és másokkal játszott, a negyvenes évek végén kifejlesztette egyedi stílusát. E tevékenysége köz-ben áttért a tenorszaxofonra, és megalakította azon bandák közül az elsőt, amelyeket a következő években társvezetőként irányított. Stitt a hatvanas és a hetvenes években otthon és külföldön is szerepelt, eltekintve azoktól a gyengélkedés-időszakaitól, amelyeket drogfüggősége okozott. A hatvanas évek elején Salt And Pepper címmel Paul Gonsalveszel készített lemezfelvételt, a hetvenes évek elején a Giants Of Jazz tagjaként Gillespie-vel turnézott, és számos pompás lemezalbumot készített. A nyolcvanas évek elején Harry Edison és Eddie “Lockjaw' Davis társaságában rögzítette a Sonny, Sweets And laws című albumot, ami alig pár héttel halála elélt készült. Korai korszakát beárnyékolta Charlie Parker, ám Stitt sohasem lett másoló. Rendkívül eredeti zenei személyiség volt, a tenorra való áttérése után pedig újabb közönséget hódított meg. Késéi éveiben gyakrabban altszaxofonozott, mint tenorozott.


Tracklist:

01 - Elora (1949)
02 - Afternoon In Paris (1949)
03 - Teapot (1949)
04 - Blue Mode (1949)
05 - All God's Chillun Got Rhythm (1949)
06 - Sonny Side (1949)
07 - Bud's Blues (1949)
08 - Sunset (1949)
09 - Fine And Dandy (1950)
10 - I Want To Be Happy (1950)
11 - Taking A Chance Of Love (1950)
12 - P.S. I Love You (1951)
13 - This Can't Be Love (1951)
14 - Can't We Be Friends (1951)
15 - Liza (All The Clouds I'll Roll Away) (1951)
16 - Imagination (1950)
17 - Cherokee (1950)
18 - After You've Gone (1950)
19 - Our Very Own (1950)
20 - Sitt's It (1952)
21 - Cool Mambo (1952)
22 - Blue Mambo (1952)
23 - Sonny Sounds (1952)
24 - Ain't Misbehavin' (1950)
25 - Later (1950)

Set 25 - CD 4: Bud Powell

Earl Rudolph "Bud" Powell (1924-1966) amerikai jazz zongorista. Gyermekkorában klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, és először 1940 táján a New York környéki Coney Island környékén egy olyan bandában játszott, amelyben többek között Valaida Snow is szerepelt. Részben Thelonious Monk harmóniai újításainak hatása alá került, de nagyon gyorsan kifejlesztette saját stílusát. Ebben a korszakában a philadelphiai rendőrök egy alkalommal letartóztatták, és állítólag nagyon csúnyán megverték. Úgy tartják, ezzel az esettel kezdődtek mindazok a mentális problémái, amelyek élete végéig gyötörték. Hamarosan az egyik legjelentősebb bebop zongorista lett. 1945 táján azonban a szellemi instabilitás jelei mutatkoztak rajta, és kórházba került; ez volt az első a sok elmegyógyintézeti kezelés közül, elektrosokk-terápiát is kapott. Mindezen szellemi és fizikai problémáihoz még hozzájött narkomániája és alkoholizmusa. Az évtized végén New Yorkból Párizsba költözött, ahol három esztendeig fürdött a népszerségben 1964-ben viszszatért New Yorkba, de alig néhány fellépése volt, amelyeket érzelmi és technikai okokból sokszor megszakított. Powell előadásai kezdetben csillogóak voltak, az abszolút technikai turfás példáiként szolgáltak, gyakran egészen különleges tempóban. A bebop jelentós egyénisége volt, az ötvenes évek óta közvetlen vagy indirekt befolyása a legtöbb zongoristára igen jelentős.


Tracklist:

01 - Tempus Fugit (1949)
02 - Celia (1949)
03 - Cherokee (1949)
04 - I'll Keep Loving You (1949)
05 - Strictly Confidential (1949)
06 - All God's Chillun Got Rhythm (1949)
07 - So Sorry Please (1950)
08 - Get Happy (1950)
09 - Sometimes I'm Happy (1950)
10 - Sweet Georgia Brown (1950)
11 - Yesterdays (1950)
12 - April In Paris (1950)
13 - Body And Soul (1950)

Külön köszönet baljan-nak e különleges válogatás megosztásáért és az eredeti feltöltésért!

Kód
http://tinyurl.com/h77xgq4

Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]