"Bár betegségeivel kitartóan harcolt, de a korai kilencvenes évekre szinte nyomorra jutott, főleg olcsó motelekben élt. Koncerteket egészségi problémái miatt nemigen vállalhatott, adósságait gitárjai zálogba adásával tudta csak törleszteni.
1994-ben a Spin magazin az Alternatív Lemez Guide-jában előszedte Fahey nevét. Új hallgatósága lett olyan alternatív amerikai zenekarokban és közönségükben mint a kultikus noise rocker Sonic Youth (Thurston Moore, Lee Ranaldo és társai) és a Cul de Sac besorolhatatlan akusztikus gitáros zaj-rock, post rock banda, de rajongói közé tartozott a brit stand-up komédiás író Stewart Lee (1968) és az avantgard experimentális zenész, producer Jim O'Rourke (1969).
Szintén a Spinben egy nagy cikk jelent meg róla (Byron Coley klaviatúrája alól) Blind Joe Death üldöztetései és feltámadásai címmel, és ugyanebben azt időben megjelent 2 cd-nyi retrospektív válogatás anyagaiból The Return of the Repress (A visszatérés az elnyomatásból) címmel. Mindez beindította Fahey újrafelfedezését, ami gyors sikert hozott számára és párhuzamosan a Fantasy Records megjelentette korai Takoma albumait.
Jim O'Rourke lett az 1997-es Womblife Fahey-album producere, és ugyanez évben Fahey felvett egy lemezt a Cul de Sac-kal: The Epiphany of Glenn Jones (Glenn a Cul de Sac gitárosa). Ez a kései virágzás megmutatta, Fahey jócskán megváltozott. Elmúltak a hatvanas, hetvenes évek álmodozó, folkos meditációi, amiket Fahey maga "kozmikus szentimntalizmusnak" denunciált. Most zenéje kíméletlen, nyers, szigorú és konfrontatív lett.
Mialatt egyre inkább elmélyedt az experimentális elektromos zenei kalandokba, Fahey szenvedélye a tradicionális roots zene iránt nem csökkent. Ahogy egy kis pénzhez jutott apja halála után 1995-ben, az örökséget Fahey egy lemezcég létrehozására fordította, ez lett a Revenant Records , ami a korai obskúrus, homályba vesző blues-anyagok kiadására fókuszált, old-timer zenei darabokra, mindenre, ami különleges és ritka volt. 1997-ben mutatkozott be első kiadványaival, köztük olyan albumok mint a brit avantgard gitáros Derek Bailey (1930-2005) szabad improvizációs zenéje, Cecil Taylor költő és zongorista albuma kortárs zenei jazz-zel, Jim O'Rourke elszállt kísérletei, a bluegrass pionír Stanley Brothers , vagy a Sun City Girls (Alan és Rick Bishop amerikai experimentális rockzenekara), a slide-gitáros Jenks "Tex" Carman anyaga." (Bauhaus, rocknotes)
Ugyanebben az évben (1997) Fahey három, kitartó híveit meglepő " kíméletlen, nyers, szigorú és konfrontatív" lemezzel is jelentkezett: ezek a The Mill Pond, a City of Refuge és a Womblife.

01. Sharks – 9:20
02. Planaria – 9:54
03. Eels – 6:13
04. Coelacanths – 7:28
05. Juana – 12:34

Jelszó/Password: levente