"Legalább egyvalami szempontjából 2006 csodás éve volt a magyar könnyűzenének. Mesterséges segédlettel, a közönség és a szakma által egyaránt megosztott: sokat dicsért és szidott Megasztárban feltűnt egy Vajdaságból exportált isteni énekestehetség. Rúzsa Magdi az utóbbi húsz-harminc év legjobb hangú, legreményteljesebb magyar előadója. Kovács Katihoz és Cserháti Zsuzsához hasonlítható. Már a tévéműsorban kiderült, hogy az adottságai és attitűdje alapján ugyan vérbeli rockénekesnő, de a diszkótól a világzenéig bármit kitűnően elénekel, és jól állnak neki a romantikus, szomorkás balladák is. Bármilyen stílusú felvételt képes a saját képére formálni, még a tinglitangli dalt is tartalommal tölti meg – az előadásmódja lenyűgöző. A Megasztár harmadik sorozatában erős mezőny gyűlt össze, az eddigi legerősebb, ennek ellenére már a legelején sejthető, sőt tudható volt, hogy ő viszi el a pálmát. Növényeknél maradva: csodaszép liliomként emelkedett ki az ibolyák közül." (Puha József , music.hu)
Be kell vallanom, hogy Rúzsa Magdival nem tudok tárgyilagos lenni. Már az első pillanatban a szívembe zártam, és azóta is szeretettel figyelem minden próbálkozását, így ezt a másodikként megjelent nagylemezét is. Hallgassátok meg ti is.
A számok:
1. Cadillac 2. Bűnbe estem 3. Disco 4. Szeszély 5. Nem maradunk 6. Két perc 7. Két perc 8. Éhes szerető 9. Nem vagy egy szent 10. Börtön dal 11. Hinta 12. Rövid utazás 13. Hallgató