A 2012 December 9-i bejegyzés frissítése.

A Fidelio.hu ismertetőjéből: " Sarah Louis Vaughan (1924-1990) a 20. század egyik legkiválóbb jazz- és kiemelkedő scat-énekesnője volt, és Ella Fitzgeraldon kívül mindenkit képes volt "túl-szvingelni". A pályán töltött évtizedek alatt hangja alig vesztett hajlékonyságából, szépségéből és erejéből.
Sarah Vaughan 1924. március 27-én született Newarkban, New Jersey államban az USÁ-ban és 1990. április 3-án hunyt el Los Angelesben. Nagysága Ella Fitzgerald, Dinah Washington és Billie Holiday művészetéhez hasonlítható.
Sarah Vaughan 1931 és 1939 között templomban énekelt, zongorázni és orgonálni tanult. Később a newarki Művészeti Középiskolába járt. 1942-ben az Apollo Színházban a ’Body and Soul’ című slágerrel megnyert egy amatőr énekversenyt. Nyereménye 10 dollár és egyhetes fellépési lehetőség volt. Itt fedezték fel, majd az Earl Hines big band szerződtette énekesnek, és második vokalistának. Sajnos a zenei felvételek 1943-1944-es sztrájkja miatt ebből a korszakából nem maradtak ránk felvételei.

Első lemeze akkor készült, amikor Sarah Billy Eckstine zenekarához csatlakozott. Charlie Parkerrel és Dizzy Gillespievel rögzítette a ’Lover Man’ című dalt. E két legendás muzsikus szintén Eckstine-nál zenélt, és munkásságuk rendkívül nagy hatással volt Sarah Vaughanra.

Sarah 1945-től két éven keresztül John Kirbyvel énekelt, majd ezután visszatért a szólókarrierhez. 1944-ben és 1945-ben számos sessiont tartott a Continentalban, ahol először csendültek fel híres dallam-feldolgozásai, mégis a Musicraftnál megjelenő válogatáslemeze alapozta meg hírnevét és mutatta be kiforrott stílusát, melyben már bop-frazeálással énekelt."



A dalok:
01. How High The Moon
02. Cheek To Cheek
03. Misty
04. Old Devil Moon
05. Shake Down The Stars
06. A Sinner Kissed An Angel
07. It's Got To Be Love
08. Just One Of Those Things
09. I'll Never Smile Again
10. I Can't Give You Anything But Love
11. What Is This Thing Called Love?
12. Words Can't Describe
13. Shiny Stockings
14. I Want To Be Happy
15. Tenderly
16. Every Day I Have the Blues