A 2013 Augusztus 10-i bejegyzés frissítése.
Sáry László (1940) 1966-ban zeneszerzői diplomát szerzett a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, ahol tanára Szervánszky Endre volt. 1970-ben, Simon Albert ösztönzésére Jeney Zoltánnal, Vidovszky Lászlóval, Eötvös Péterrel és Kocsis Zoltánnal közösen megalapították az Új Zenei Stúdiót, mely hamarosan nemzetközileg is jól ismert zeneszerzői és előadói műhellyé vált, s 1972 és 1990 között több, mint 600 kortárs zenei művet mutatott be. A Stúdió tevékenységében mint zeneszerző és mint előadó is részt vett saját és más szerzők műveinek előadását és terjesztését illetően. Mindkét minőségében fellépett számos országban.
1972-ben Darmstadtban tett látogatása alkalmával találkozott Christian Wolff zenéjével és elgondolásaival. Ez a találkozás megerősítette elhatározását, hogy olyan zeneszerzési utakat kutasson, melyek különböznek a hagyományos európai gyakorlattól. Ennek a változásnak az első produktuma a Hangok (Sounds for....) című darabja, melyet 1972-ben komponált. Az 1980-as évek eleje óta rendszeresen ír zenét színházaknak is.
Az 1970-es évek közepétől kezdte el a speciális Kreatív zenei gyakorlatok-nak nevezett "Sáry módszer" kidolgozását, mely az új zenei gondolkodás alapelemeivel foglalkozik, útbaigazítást nyújt bizonyos zeneszerzői módszerekhez, fejleszti az improvizációs készséget és a koncentrációt. Pedagógiai módszerét zeneiskolás gyerekek körében, valamint a Színművészeti Egyetem hallgatói között is kipróbálta és tanítja. Számos kurzust tartott zenetanárok számára Japánban, Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban és Észtországban.
1990-től a Katona József Színház zenei vezetője. Nemrégiben elkészült misztériumjátéka, kamaraoperája és kisoperája bizonyítja növekvő érdeklődését a színpadi művek iránt. Sáry László zeneszerzőként számos megbízást kapott, legutóbb egy japán város, Shizuoka felkérésére írta Labirintus című művét vonósnégyesre és két marimbára. 1994-től részt vett a Lord Yehudi Menuhin által kezdeményezett MUSE (A zene, az egyensúly és a tolerancia forrása) projectben, amely zenén, éneklésen, táncon és testmozgáson alapuló oktatási módszer hátrányos helyzetű gyerekek számára.
1996-ban 3 hónapot töltött Tokióban a Japán Alapítvány ösztöndíjasaként, ahol a hagyományos japán színházat, táncot és zenét tanulmányozta. Több mint nyolcvan művet írt a kamarazenétől a kamaraoperán át a zenekari művekig. Jelenleg az új, zenepedagógiai módszere kidolgozásán és könyv alakban való megjelentetésén dolgozik.
1998-ban Lokomotiv szimfóniája 3. díjat nyert a 7. alkalommal megrendezett Nemzetközi Elektroakusztikus versenyen (IREN). 1999-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagjává választották. Sáry László munkásságának elismeréseként 1979-ben Kassák-díjat, 1986-ban Erkel-díjat, 1993-ban Bartók-Pásztory-díjat, 2000-ben Érdemes Művész címet, 2008-ban Kiváló Művész címet kapott.
01. Magnificat (1985) - for soprano and 3 flutes [0:06:26.45]
02. Duet (2001)- for 2 flutes [0:00:59.73]
03. Landscape in C (1982) - for 3 flutes and synhesizer [0:13:03.00]
04. Ludus Cromaticus (1987) - version for 6 flutes [0:02:49.30]
05. Moondog (1990) - version for 4 flutes [0:03:35.32]
06. Grandmother's Dance (1978) - version for bass flute and harpsichord [0:04:53.47]
07. Studies (1989) - for 2 flutes [0:03:11.50]
08. Canon (1977) - version for 6 flutes [0:04:56.35]
09. Niagara (1992) - for flute and percussion [0:02:59.06]
10. Tango (1989) - version for 4 flutes [0:02:55.02]
11. Sunflowers (1989) - version for 3 flutes [0:04:12.66]
12. Four of Us (2003/2007) version for 4 flutes [0:04:56.64]
13. Fives Repeated (1986) - version for flute, bass flute and glasses [0:04:22.20]
14. Pebble Playing in a Pot (1980) - version for 4 flutes [0:08:03.09]
Manuel Zurria – Flutes, percussions, keyboard
Alda Caiello – soprano
Salvatore Carchiolo – harpsichord
Kód
http://pasted.co/6999913e
